A szuperorganizmusokról, az antibiotikumokról és a baktériumszexről 2018.06.15

Zell am See (OTS) - Orvosilag bizonyítottnak számít: „Nem vagyunk egyedül.” Még akkor is, ha elsőre ez paratudományosan hangzik. Mert az emberben az emberi sejtekből van a legkevesebb. Tízszer több tartozik a testidegen mikroorganizmusok közé. És ami döntő jelentőségű: a bélcsatornában, a tüdőben, a bőrön és a nyálkahártyán – gyakorlatilag mindenütt, a fejünk tetejétől a lábujjunkig. Az emberi testben egyetlen terület sincs nélkülük, egyetlen pont sem mentes a kórokozóktól. Nincs magzatvíz, nincs vizelet – még ha ezt régóta is hitték. Mindent egybevéve körülbelül 100 milliárd mikroorganizmus él a testünkben. És közülük mindegyik egységesen működni látszik.

Például a Helicobacter pylori. A pálcika baktériumnak rossz a híre. Gyakran okoz gyomorbetegségeket: gyulladást, fekélyt – sőt rákot is. De megvédhet az asztmától is?

Ehhez hasonló kérdések vezettek orvosokat, higiéniai szakembereket és más érdeklődőket Zell am See-be. A Hagleitner Hygiene meghívására – a Hagleitner Hygiene Nemzetközi Fórumára. Június 7. és 8. között került megrendezésre a Ferry Porsche Kongresszusi Központban. Nagy hatású szakértőkkel.

Több mint 90 vendég érkezett. Hogy részt vegyenek az előadásokon, véleményt cseréljenek, és közösen meghatározzák: Mi a korszerű? Az egyetlen témacsoportban: „A mikrobiomunk és jelentősége a fertőzések megelőzésében”.

Milyen eredményeket hozott felszínre a szimpózium? Alább az öt döntő tétel – a referensek eredeti hangján: 

Mikrobiom és fertőzés elleni védelem

„A legtöbb mikroorganizmus mennyiségileg a bélben van – összehasonlítva a test többi részével. Helyes összjátékkal képesek védeni a fertőzéses hasmenéses megbetegedések ellen. De ami a bélben történik, annak nem csak helyi hatásai vannak. Mivel a helyi lakosok gyakorlatilag minden folyamatot befolyásolnak a testben. Cukorbetegség esetén a mikrobiom másként néz ki, mint a szív-érrendszeri megbetegedések esetén. Autizmus esetén másként, mint asztma esetén. Közben az orvosok megpróbálják például a hüvelyflórát is befolyásolni a bélen keresztül – leggyakrabban a hüvelygomba ellen. Mint ahogy a megfelelő bélflóra még arra is alkalmas, hogy a kórházi fertőzés ellen megelőző hatással legyen. Ez mind sokatmondó kontextusba helyezi a higiéniát, mégpedig a mikrobiom-ápolásába.”

Priv. Doz. Dr. Markus Hell – MEDILAB (szakmai súlypont: mikrobiológia és higiénia; tanlabor a Paracelsus Orvosi Magánegyetemen, Salzburgban) 

A bél, mint az antibiotikumokra rezisztens kórokozók tartálya

„A bél fontos átrakóhely – a genetikai információk számára is. A bél lakói képesek ezt használni – ahogy a baktériumok is: Képesek egymással úgymond szexuális kapcsolatba kerülni. Nem azért, hogy szaporodjanak, hanem hogy plazmidot cseréljenek. Kis DNS-építőelemekről van szó – különleges felszereléssel. Például az antibiotikumok ellen. Ugyanakkor: Az antibiotikumrezisztencia sokszorosan átvihető. Esetleg fágokkal is: Ezek olyan vírusok, amelyek csak baktériumokat lepnek el. Olyan baktériumokat, amelyek azután az antibiotikumokkal szemben immunissá tehetnek. Mivel a fágok is képesek rezisztenciagéneket csempészni a baktériumok génállományába. Addig a bélben egy csomó rezisztenciagénnek kell nyüzsögnie – lényegesen többnek, mint ahogy eddig feltételeztük.”

Dr. Béatrice Grabein professzorasszony – müncheni egyetemi klinika 

Antibiotikumok, probiotikumok és a bél mikrobiomja

„Már egy antibiotikum egyhetes szedése jelentősen megváltoztathatja a bél mikrobiomjának összetételét. Néhány hét múlva a legtöbb egészséges felnőttnél mégis szinte újra helyreáll a kiindulási állapot. Egy gyermek első életéveiben azonban az antibiotikumoknak mélyre nyúló hatásai lehetnek. Tanulmányok mutatták ki, hogy az antibiotikumterápiák ebben a korai életszakaszban a későbbi élet során túlsúly előfordulásával járnak.”

Asszoc. Priv.-Doc. Dr. Ines Zollner-Schwetz professzor – Orvosi Egyetem, Graz 

A légutak fertőzése elleni védelem a légzőszervek mikrobiomjával

„Baktériumok, vírusok és gombák úgymond ‚hosszú lélegzetűek‘ lehetnek: A gégefőnk alatt számos található belőlük, még ha egészségesek is vagyunk – egészen a tüdő legmélyebb szegletéig. Eközben megmutatkozik: Minél nagyobb a mikrobiológiai diverzitás – tehát a kórokozók sokfélesége, annál stabilabb a légutak egészsége. És fordítva: Minél erősebb a hibás telep, annál nagyobb a probléma. Nyilvánvaló ez olyan krónikus betegségek esetén, mint a cisztás fibrózis. Ekkor a mikrobiológiai diverzitás lassanként csökken – a betegség előrehaladtával és súlyosbodásával.“

Priv. Doc. Dr. Angela Zacharasiewicz – vezető főorvos, Gyermek- és Ifjúsággyógyászati Osztály, Wilhelminenspital Wien 

Mikrobiom/mikrobióta a bőrön és a nyálkahártyán – változtatás a bőr és a nyálkahártya fertőtlenítésével

„A bőrünkön tartósan található úgynevezett rezidens flóra. A mikroorganizmusok néhány fajtája gyakorlatilag minden embernél kimutatható – függetlenül az élőhelytől és az életmódtól. Ettől különbözik a múlékony flóra, amely a környezeti hatásokkal kerül a bőrre. Ekkor a rövid távon antiszeptikus hatású. És leggyakrabban csakis ekkor – a mikrobiom tartós befolyásolása nélkül. A hosszútávú fertőtlenítés esetén másképp működik: Ekkor terhes változás is előfordulhat – egészen a rezidens flóráig. Miközben a mikroorganizmusok különbözőképpen reagálnak. Miközben egyes csoportok elterjednek – mások kárára. Ha ez hosszabb időn keresztül előfordul, fertőzés lehet az eredménye.”

Dr. Arno Sorger – ügyvezető, W.H.U. GmbH 

Hogyan függ össze az egészség a higiéniával

A Hagleitner Hygiene Nemzetközi Fórum 2018-ban második alkalommal került megrendezésre. 2017 óta ez évente fix programpontot jelent Zell am See-ben. Mivel a higiénia szó eredete Hügieia – egy ókori mitológiai név: Az ókori görögöknél Hügieia az egészség istennőjeként tiszteletnek örvendett.

Kérdések és kapcsolat:

Hagleitner Hygiene International GmbH
Bernhard Peßenteiner
szóvivő
+43 5 0456-11303
bernhard.pessenteiner@hagleitner.at
http://www.hagleitner.com